V.G.
- Nem tudom. Ha veled vagyok sosem tudok úgy viselkedni, ahogy azt kellene és mindenki elvárja.
- Ezt ne csináld soha többet!
- Zavarna? - vonja fel a szemöldökét mosolyogva.
- Lehet ezt a kis lotyót nem zavarná, de engem annál inkább! - halljuk meg mögülünk Kitty hangját.
- Ne csinálj jelenetet, kérlek szépen - szűri a fiú fogai közt higgadtan.
- Azért jöttem le, hogy megbeszéljük, de ahogy látom te máris új játékszert találtál magadnak. Gratulálok, Harry. Igazán kitettél magadért.
- Ez az egész úgysem számít, hányszor mondjam el, hogy semmit nem érzek irántad?!
Egyszerűen nem értem, ami itt folyik. Csak pislogok kettejükre és próbálom felfogni, hogy mi történik. Harry nem is szereti Kitty-t? Akkor miért veszi el? Mi van már? Pislogni sincs időm a következő pillanatban, ugyanis az énekes kézen fogja kedvesét, akit nem is szeret és elviharzanak, mielőtt a benn lévő néhány vendég figyelmét még inkább magukra vonnák. Igen, köszönöm a magyarázatot, tényleg sokat segített.
- Még egyet ebből - mutatok a poharamra, amiben a martinim lötyög, majd felkapom azt és kiiszom tartalmát, hogy a pultos újra tudja tölteni.
Nem tudom meddig ültem a pult előtt és iszogattam, de arra még emlékszem, hogy nagyon jókedvűen, a portás segítségével értem fel a szobámba, aki nagyon kedvesen megvárta míg felveszem a pizsamámat és lefekszem. Na már arra nem emlékszem, hogy kerültem idegen ember ágyába, szobájába és karjai közé. Jelenleg azon ügyködöm, hogy úgy keljek fel, hogy a fejem le ne essen a fájdalomtól és szemeim ki ne golyózzanak a zsongástól, ami odabenn visszhangzik. Soha többet nem iszom.
Mikor végre sikerül felegyenesednem, mondjuk lábaimat így is meg kell támasztanom az ágy szélében, hogy vissza nem zuhanjak ezzel pedig agyon ne nyomjam...Liam-et. MI VAN?! Csak ennyi kell, minden másnaposság porként tűnik el a fejemből és helyét átveszi a komoly pánikroham. Lenézek magamra, fel vagyok öltözve. Lenézek rá, rajta is... Nincs rajta felső?! Óvatosan megemelem a takarót, hála az égnek pizsama nadrág van rajta. Kicsit megkönnyebbülök, de még mindig nem emlékszem, hogy a jó égbe kerültem fel ide. Kisebb nehézségek árán visszaülök az ágyra és elkezdem keltegetni Liam-et, aki szinte azonnal reagál.
- Felébredtél? - nyöszörgi rekedtes, mostkeltemfelszexiálmoshangomvan stílusban.
- Amint látod... - vakarom vállamat, nem tudom, hogy most kérjek elnézést, azért, hogy tegnap ilyen állapotban látott, vagy kérdezzem meg mi volt.
- Ugye kényelmesen aludtál? - könyököl fel, aminek köszönhetően kivillan nem is kicsit kidolgozott mellkasa. (AZTA '...)
- Igen, de mi volt az este?
- Gondoltam, hogy megkérdezed. Nem tudom mennyit ittál, de elmondásod szerint csak egy icipicit, amit erősen kétlek, utána feljöttél és elmesélted, hogy Harry megcsókolt és, hogy utána megjelent a barátnője és a többit nem értettem, ugyanis mindezt fejjel a wc kagylóban mesélted, szóval miután kaptál aszpirint és egy kis kekszet elterültél az ágyamon és szinte azonnal kiütötted magad, én a kanapén akartam aludni, de nyomott a rugó és ezért, minden észérvem ellenére befeküdtem melléd, mire azonnal rám cuppantál és majdnem megfojtottál álmodban. Mire végre sikerült letépjelek magamról, lehet a karod kicsit be fog lilulni, azért előre is elnézést kérek, de nem kaptam levegőt és felkelni pedig nem nagyon akartál, addigra olyan fáradt lettem, hogy elaludtam. Remélem nem baj, hogy itt aludtam.
- Komolyan te kérsz elnézést? Inkább nekem kellene, miután ilyen kedves voltál és én meg majdnem megfojtottalak. Meg azért, hogy a fürdőszobádban hánytam és a siralmas kinézetemért is, meg azért, hogy látnod kellett ezt - mutatok 1D-s pólómra.
- Nem gáz, láttam már rosszabbat is. Mármint nem rajtad, hanem másokon, persze nem úgy értem mások pizsamáját... vagyis...Jaj, érted mire akarok kilyukadni - hadonászik elpirulva, ugyanis idő közben felült, ezzel már nem csak mellkasa de hasfala is kilátszik, pont nem érdekel, hogy mire akar kilyukadni, kockás hasa eltereli a figyelmemet.
- Ma mit csináltok? - szakítom félbe magyarázatát.
- Azt hiszem próbálunk az esti koncertre, meg dedikálás lesz. Miért?
- Csak gondoltam eljöhetnél velem várost nézni, de ha ilyen szoros programotok, akkor inkább majd máskor.
- A koncert után elmehetünk várost nézni. Úgy is este a szebb.
- És nem zavar az, amit az este mondtam arról, hogy megcsókolt?
- Ha zavarna most nem hívtalak volna még a koncert után el magammal várost nézni. Mellesleg Harry elég fura, szóval nem húzom fel magam a viselkedésén. Persze csak, ha tényleg nincs min, mert ha csak hülyét akarsz belőlem csinálni, akkor kívül tágasabb.
- Nem akarok senkivel játszani. Efelől nyugodt lehetsz.
- Akkor ez egy randi - mosolyog kedvesen.
- Pontosan - viszonozom a gesztusát, majd egy puszit nyomok az arcára és kifelé indulok.
- Most hová mész? - néz utánam meglepetten.
- Vissza a szobámba, hogy elkészüljek. Nem úgy volt, hogy bemutattok a fodrászotoknak és a stáb többi tagjának?
- Ma mit csináltok? - szakítom félbe magyarázatát.
- Azt hiszem próbálunk az esti koncertre, meg dedikálás lesz. Miért?
- Csak gondoltam eljöhetnél velem várost nézni, de ha ilyen szoros programotok, akkor inkább majd máskor.
- A koncert után elmehetünk várost nézni. Úgy is este a szebb.
- És nem zavar az, amit az este mondtam arról, hogy megcsókolt?
- Ha zavarna most nem hívtalak volna még a koncert után el magammal várost nézni. Mellesleg Harry elég fura, szóval nem húzom fel magam a viselkedésén. Persze csak, ha tényleg nincs min, mert ha csak hülyét akarsz belőlem csinálni, akkor kívül tágasabb.
- Nem akarok senkivel játszani. Efelől nyugodt lehetsz.
- Akkor ez egy randi - mosolyog kedvesen.
- Pontosan - viszonozom a gesztusát, majd egy puszit nyomok az arcára és kifelé indulok.
- Most hová mész? - néz utánam meglepetten.
- Vissza a szobámba, hogy elkészüljek. Nem úgy volt, hogy bemutattok a fodrászotoknak és a stáb többi tagjának?
- Tényleg, meg is feledkeztem róla - csap a homlokára, mire nevetni kezdek.
- Legyél jó, majd találkozunk - intek neki búcsút és elhagyom a szobáját.
Szerencsére senkivel nem találkozom a folyosón, így nem kell magyarázkodnom, hogy miért mászkálok pizsamában, kicsit másnaposan egy előkelő hotelben, ahol nagyon híres emberek pihenni vágynak. Belépve a lakosztályomba meglátom a ruhámat az ágyamra terítve, és úgy általában mindent a legnagyobb rendbe pakolva. Valaki kitakarított. Köszönöm szépen neki.
Előhalászok néhány ruhát és elvonulok zuhanyozni, hogy mégse úgy nézzek ki, mint egy ágrólszakadt, mikor megtörténik a nagy bemutatkozás. Türkiz nadrágot és fehér pulcsit választok, hozzá csöppet sem kényelmesnek tűnő tűsarkút, de megéri, mert a fenekem jól néz ki benne, ráadásul a srácok most fognak először ilyen elegánsnak látni, mármint cipő ügyileg, szóval jó benyomást akarok kelteni. Kevés smink és kivasalom a hajam, hogy nyílegyenesen álljon és ékszereket válogatok, hogy tökéletesen nézzek ki.
Mikor elkészülök megszólal a telefonom, a rég hallott Little me csendül fel, tehát Ann hív. Vidáman veszem fel és felülök az ágyamra, hogy kényelmesen tudjak beszélgetni.
- Igen? - szólok bele mosolyogva.
- Mit kapok ha hazajöttél? - kérdezni vigyorogva, hallom a hangján, hogy úgy néz maga elé, mint egy félőrült.
- Szerintem holnap veszek neked valami szépet és Dettynek is.
- Mondhatom mi kell, vagy meglepi lesz? - kíváncsiskodik.
- Azt hiszem meglepi lesz, nincs nálam annyi pénz, hogy megvegyek neked egy egész arany sárkányt.
- Pedig azt szerettem volna - bosszankodik, de hallom hangján, hogy közben mosolyog.
- Sajnálom, hogy le kell lombozzalak, de nem fog megtörténni.
- Annyira várom már, hogy haza gyere. Olyan nagyon hiányzol nekünk.
- Nyugi, két nap és otthon leszek. Addig vigyázzatok magatokra.
- Elmehetnénk majd a pékségbe, hogy megnézzük Troy, hogy boldogul az új partnerével.
- Az nagyon jó lesz, már hiányzik a hülye feje.
- És milyen Harry?
- Miért kérded? -kerekednek ki a szemeim meglepetésemben.
- Csak kíváncsi vagyok, tudtál vele beszélni?
- Igen, este beszélgettünk pár szót, de mintha utálna vagy nem is tudom.
- Az a szemétláda.
- Megcsókolt... - vallom be, hiszen még én magam se hiszem el.
- TESSÉK?! - emeli fel hangját fülsiketítő magasságig.
- Ne ordibálj már. Csak egyszerűen fogta magát és megcsókolt.
- És milyen volt?
- Jó volt, de megjelent a menyasszonya és mindent elrontott.
- A ribanc!
- Ez még semmi. Tetszik Liam.
- Csajszi, komolyan mondom le kell állnod. Először Louis, aztán Harry és most Liam? Kicsit furcsa vagy te nekem.
- Szarul is érzem magam emiatt, de nem tehetek róla. Egyik aranyosabb és kedvesebb, mint a másik. Mármint Lou-t összehoztam Eleanor-al, szóval ő nem számít, Harry pedig nemsoká megnősül. Itt van Liam, aki egy annyira aranyos srác és figyelmes, az este megengedte, hogy nála aludjak és széthányjam a fürdőszobáját.
- Várj, lassíts le! Nála aludtál?
- Igen, mert miután Harry megcsókolt berúgtam és a portás felvitt a szobámba, majd valami megmagyarázhatatlan oknál fogva Liam szobájában ébredtem és akkor mondta, hogy részegen kidobtam a taccsot nála és ott aludtam el.
- Milyen aranyos. Tényleg kedvelhet téged, ha minden idiótaságod ellenére elfogad.
- Tudom, én is kedvelem.
Kicsit félve nézek fel Liam-re, de ő csak elmosolyodik és áll, mint, aki odatett. Na ebből elég, gondolom merészen és hozzá hajolva megragadom arcát és megcsókolom. Meglepetésében nem tud reagálni, de ez csak két másodpercig tart, ugyanis szinte azonnal megérzem izmos karjait derekam közül és testének közelségét, mely meglepően meleg és biztonságot nyújtó. Ajkai puhát és édesek, illenek az enyémekhez. Borostája kicsit szúrja az állam, de nem érdekel, ugyanis tudatosul bennem, hogy ez az első igazi, általam is akart csókom, és meg kell mondjam, nagyon jól esik. Remélem én sem okozok neki csalódást gyér csóktudásommal.
- Azt hiszem meglepi lesz, nincs nálam annyi pénz, hogy megvegyek neked egy egész arany sárkányt.
- Pedig azt szerettem volna - bosszankodik, de hallom hangján, hogy közben mosolyog.
- Sajnálom, hogy le kell lombozzalak, de nem fog megtörténni.
- Annyira várom már, hogy haza gyere. Olyan nagyon hiányzol nekünk.
- Nyugi, két nap és otthon leszek. Addig vigyázzatok magatokra.
- Elmehetnénk majd a pékségbe, hogy megnézzük Troy, hogy boldogul az új partnerével.
- Az nagyon jó lesz, már hiányzik a hülye feje.
- És milyen Harry?
- Miért kérded? -kerekednek ki a szemeim meglepetésemben.
- Csak kíváncsi vagyok, tudtál vele beszélni?
- Igen, este beszélgettünk pár szót, de mintha utálna vagy nem is tudom.
- Az a szemétláda.
- Megcsókolt... - vallom be, hiszen még én magam se hiszem el.
- TESSÉK?! - emeli fel hangját fülsiketítő magasságig.
- Ne ordibálj már. Csak egyszerűen fogta magát és megcsókolt.
- És milyen volt?
- Jó volt, de megjelent a menyasszonya és mindent elrontott.
- A ribanc!
- Ez még semmi. Tetszik Liam.
- Csajszi, komolyan mondom le kell állnod. Először Louis, aztán Harry és most Liam? Kicsit furcsa vagy te nekem.
- Szarul is érzem magam emiatt, de nem tehetek róla. Egyik aranyosabb és kedvesebb, mint a másik. Mármint Lou-t összehoztam Eleanor-al, szóval ő nem számít, Harry pedig nemsoká megnősül. Itt van Liam, aki egy annyira aranyos srác és figyelmes, az este megengedte, hogy nála aludjak és széthányjam a fürdőszobáját.
- Várj, lassíts le! Nála aludtál?
- Igen, mert miután Harry megcsókolt berúgtam és a portás felvitt a szobámba, majd valami megmagyarázhatatlan oknál fogva Liam szobájában ébredtem és akkor mondta, hogy részegen kidobtam a taccsot nála és ott aludtam el.
- Milyen aranyos. Tényleg kedvelhet téged, ha minden idiótaságod ellenére elfogad.
- Tudom, én is kedvelem.
Nem mesélek barátnőmnek sem arról, hogy egy bizonyos göndör hajú kaszanova milyen hatással van rám, akárhányszor meglátom, sem arról, hogy nem szeret a menyasszonyát, sem erről egész zűrzavarról, mert semmi értelme nem lenne, hogy olyan dolgokba ártsa magát, amik nem rá tartoznak. Mondjuk kétlem, hogy ez ugyanakkor rám tartozna, hiszen senki nem említett ilyen dolgokat előttem, bár nyilván vannak olyanok, amikbe nem szabad senkit bevonjanak. Meg is értem.
Még beszélek kicsit barátnőmmel, majd kapok egy sms-t Niall-től, hogy lenn várnak a hallban, minek után már rohanok is. Táskámat fenn hagyom, de nem baj, mert amúgy is csak a telefonom lenne benne, amit már előtte a zsebembe nyomtam. Az öt fiú vidáman beszélget, Kitty-nek pedig nyoma sincs. Ez most akkor mit jelent? Szakítottak az este? Vagy nem jön, mert migrénje van? Vagy engem akar elkerülni? Mindegyik fiú nagyon laza, farmerban és melegítő felsőben, kabáttal, hiszen azért valljuk be, november elején nincs éppen a legjobb idő, még Tokióban sem. Három testőr ácsorog mellettük, kinn pedig tomboló rajongók. Hurrá, hát még nem unták meg.
- Jó reggelt, srácok! - köszönök mindenkinek, majd sorban adok nekik puszit.
Ez elég kínos, több szempontból is. Harry-vel nem tudom, hogy viselkedjek, ezért csak gyorsan megpuszilom, minden szemkontaktus és egyéb nélkül. Az illatától megszédülök, annyira jó és markáns, szerintem direkt neki lett készítve. Ha csak ezt érezném és őt nem látnám, akkor is hozzá kötném. A másik szempont nagy L betűvel kezdődik és magas, most pedig csoki barna, kíváncsi szemekkel néz rám, mint egy gyerek a cukorkaboltba.
- A pizsi felsőd jobb volt - suttogja, miközben megpuszil.
- Nekem is jobban tetszik - mosolygok rá, mikor eltávolodok tőle, közben a négy srác árgus szemekkel figyel minket.
- Úgy emlékszem ez egy hotel, nem mozi! - förmed rájuk a velem szemben álló srác.
- De annyira kis édesek vagytok! Komolyan, gratulálok, srácok! - ugrik a nyakunkba Niall, erre persze mindenkiből kitör a nevetés.
- Haver, nincs mihez gratulálni, nem vagyunk együtt - magyarázza Liam és mintha kicsit csalódott lenne.
- Ugyan, gyerekek! Mind látjuk, hogy passzoltok egymáshoz! - csatlakozik Zayn is.
- Csókot! Csókot! Csókot! - kezdenek tapsolni.
- Itt, mindenki előtt? - nézek szét, de ők csak hevesen bólogatnak.
Kicsit félve nézek fel Liam-re, de ő csak elmosolyodik és áll, mint, aki odatett. Na ebből elég, gondolom merészen és hozzá hajolva megragadom arcát és megcsókolom. Meglepetésében nem tud reagálni, de ez csak két másodpercig tart, ugyanis szinte azonnal megérzem izmos karjait derekam közül és testének közelségét, mely meglepően meleg és biztonságot nyújtó. Ajkai puhát és édesek, illenek az enyémekhez. Borostája kicsit szúrja az állam, de nem érdekel, ugyanis tudatosul bennem, hogy ez az első igazi, általam is akart csókom, és meg kell mondjam, nagyon jól esik. Remélem én sem okozok neki csalódást gyér csóktudásommal.
A háttérben Lou, Niall és Zayn hurrog és tapsol, míg Harry hangját egyáltalán nem hallom. Miért zavar ez engem ennyire? Talán azt akarom, hogy ő is lássa, nem kell nekem ahhoz, hogy jól érezzem magam? Vagy azt, hogy az esti csókunk semmit nem jelentett? Valóban így lett volna? Lehet, hogy azt a részt csak a pia ültette az agyamba és meg sem történt? Nem, az lehetetlen, hiszen én irányítom a tetteimet és az érzéseimet, nem kerülhettem fel megint arra a hullámvasútra, ami régen minden problémámat okozta. Egyszerűen nem történhet meg újra. Most arra kell koncentrálnom, hogy Liam és köztem minden jól alakuljon és mindenki mást, leginkább egy bodros, zöld szemű énekest kizárjak a mi kis világunkból. Vajon menni fog?
------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Ez lett volna a rész, remélem élveztétek.
Azt kell mondanom, hogy egy elég termékeny hétvégét mondhatok magaménak, hiszen két napból kettőben volt rész.
Legyetek jók és igyekszem a folytatással, amennyire tudok.
Puszi :*:*
Megjegyzések
Megjegyzés küldése