Kedves, drágáim! Meghoztam az első részt, vagy tekintsétek bevezetésnek az egész történetbe. Nem az a lényeg. Előre bocsájtom, hogy nem sok vérontás és tömeggyilkosság van benne, inkább csak a történések szép lassú csordogálása. Remélem azért tetszeni fog nektek, mert én nagyon megszerettem. Millió ölelés! C. 1 st Mikor felébredtem, tudtam, hogy bajban vagyok. A helység, ahol magamhoz tértem sötét volt és borzalmas szagot árasztott. Minden testrészem fájt, kezeim pedig valami hideghez voltak erősítve. Bal szememet nem tudtam kinyitni, számban pedig a vér már oly jól ismert, rezes ízét éreztem. Sikoltani akartam, de már megtanultam elég korán, hogy az semmi jóhoz nem vezet. Egészen kicsi voltam, mikor arra ébredtem, hogy a házunk alagsorában egy férfi sikoltott, mint egy kislány. Anya azt mondta, hogy apa megint hazahozta a munkáját, de nem értettem. Akkor még azt hittem, hogy fogorvos és azért van olyan hangzavar odalenn, mert félnek a dokitól. De hát mit