Ugrás a fő tartalomra

6. Rész

H.S.

-  Hol van már a piám?! Niall, mit tökölsz már annyit?! - ripakodok haveromra, aki elvállalta, hogy megkeveri a koktélokat.
-  Csitulj már, ember! Máris jövök. - érkezik a válasz és hamarosan tényleg megérkezik egy tálcát lavírozva, szájában egy buktával.
-  Honnan van folyton kajád? - veszem el tőle az egyik poharat.
-  Lou csaja adta nekem még reggel. Beugrottam a pékségbe, ahol dolgozik és mivel megígérte, ezért kaptam tőle ötöt.
-  Komolyan együtt vannak? - huppan le közénk Liam.
-  Még nem, de ki volt utolsó csaj, aki bemutatott nekünk?
-  Emlékszem... Az a lány nagyon jól nézett ki. Nem is értem miért mentek szét.
-  Azért, mert a lány végül kihasználta. Emlékezz kérlek mennyit szenvedett. Jó, hogy vége lett annak a szarságnak. - csóválja fejét Zayn.
-  Reméljük ez jobb lesz. Nagyon rendesnek tűnik igazából. - terpeszkedik el a napozóágyon szőke barátom és legyűri a bukta utolsó falatját.

  Nagyon remélem, hogy ne arról van szó, akire gondolok és nem az én szőkém fog bevonulni Lou mellett, mert akkor elképzelhető, hogy visszamegyek a hotelbe, bezárkózok egy üveg vodkával és élvezem menyire alone is vagyok igazából. Idegesen szorongatom a pohár talpát és figyelem, hogy a fiúk marháskodnak. Liam nagyon jókedvű, hiszen minden rendben vele és a barátnőjével és Zayn is hasonlóan. Niall meg ott van a kajával és minden egyes rajongó csajjal, akikbe belezúg egy koncert alatt.

-  Megjöttek! - pattan fel Niall és ledobva a poharát, ami a medencében landol, rohan a kapu felé.
-  Komolyan úgy viselkedsz, mint egy ötéves. - rázom a fejem és utána sétálok.
-  És mégis itt vagy velem.... - röhög fel jóízűen.
-  Igen, mert.... - kezdek bele, de nyílik a kapu és Lou meg az új csaja lépnek be.

   Torkom elszorul a látványtól. Lou ugyanis büszkén vonul be az ÉN szőkémmel. A lány mosolyogva és mégis szégyenlősen baktat barátom mellett és bennem elroppan valami. Nem tudom, hogy mi és nem is tudom mi váltja ki, de mégis... Nagyon rosszul esik. Csak nézem őket, kívülről lazán mosolygok és belül összetörök. Annyira szép és kívánatos, hogy szinte beleborzongok, ahogy barna szemei végigpásztázzák meztelen felsőtestem és arcom, majd kedvesen rám mosolyog.

-  Srácok, ő itt Ria Gates. - mutatja be végre a lányt nekünk. - Ria, ők itt Zayn, Liam és Harry. Niall-el már találkoztál.
-  Úristen, el se hiszem, hogy tényleg itt vagyok. - ámul el a lány minden bevezetés nélkül.
-  Mondtam, hogy rajongó. - súgja oda Liam.
-  A barátnőim ölnének ezért, én pedig itt vagyok és elárulom őket.
-  Én megmondtam, hogy nem. - horkan fel Niall, mire kitör belőlünk a nevetés.
-  Mellesleg örülök a szerencsének. - jön oda hozzánk és mindenkit két puszival köszönt.

   Kizökkent a magabiztossága és éppen csak sikerül rendeznem vonásaimat mire odaér hozzám. Lábujjhegyre áll és úgy hajol hozzám. Viszonozom pusziját, közben beszívom narancs és friss kenyér illatát, ami nyilván a pékségben járta be bőrét és haját. Ereimben száguldani kezd a vér és nem értem miért, hiszen ő Louis barátnője lesz, nem az enyém.

-  Mi már találkoztunk, nem? - kérdez rá, amivel kizökkent a gondolatmenetemből.

   El se hiszem, hogy emlékszik rám?! Míg kívül a leglazább arcomat mutatom belül egy mini ünnepség játszódik le bennem, hiszen azt hittem, azt hittem észre se vett a kávézóban. Csak bólintok egyet, közben magamban életre kel a hiperaktív énem és úgy pattog bennem, min t egy gumilabda, aki jó alaposan megdobtak és most nem bír leállni. Legszívesebben úgy vigyorognék, mint egy hülye, de viselkednem kell kell. Hallod, Hazza....VISELKEDJ!!! - korholom magam és az örömkitörés helyett csak egy egyszerű " Ja "- val elintézem.

-  És a húgod itt van? - érdeklődik ártatlanul.
-  Nincs semmif... - kezdeném azonnal, de aztán eszembe jut M. - ő nem a húgom, hanem az unokahúgom, Marie.
-  Sajnálom, nem akartam hülyeségeket beszélni. - pirul el.
-  Ugyan, Hazza folyton azt csinálja, fel se vedd. - csimpaszkodik Ria nyakába Liam.
-  Ha ezt Danie meglátja szétrúgja a seggedet, Liam. - szólok rá viccelődve és kicsit sértődötten veszi a lapot.
-  Igazából hol pakolhatok le? - fordul körbe Ria és kérdőn mered mikor kire.
-  Majd én megmutatom. - csapok le azonnal a lehetőségre és derekára téve a kezem, meg sem várva a többiek reakcióját, már kormányzom is be a házba.

V.G.

-  Ide pakolhatsz. - mutat a kanapéra Harry és míg én nézelődök ő leül a hamuzó asztalra.

   Nagyon szép házban él Louis, sokkal szebben, mint az el tudtam képzelni eddig. Egyszerűen lélegzetelállítóan mesésen szép. Igazán letisztult és látszik rajta, hogy nem az övé az érdem, mégis van benne valami legénylakásos báj, ami megragad. A nappaliban hátizsákok vannak szétdobálva és ruhák mindenfelé. Gondolom a fiúk is ide pakoltak le.

-  És amúgy most hol van az unokahúgod? - próbálok csevegni.
-  A hotelben, ahol most lakom. Egy lány vigyáz rá.
-  Komolya otthagytad egy vadidegennel? - meredek rá kétségbeesetten.
-  Ide csak nem hozhattam.
-  Miért nem? Semmi olyasmiről nincsen szó, amiről ő ne hallhatna. - hajtom össze ruhámat, mire elkerekedett szemekkel mered rám. - Van rajtam valami?
-  Semmi. Csak nagyon csinos vagy. - habogja elpirulva.
-  Te most komolyan ezt mondtad? Mármint olvasgattam rólatok már pár dolgot és arra emlékszem, hogy te nagyon szép lányokkal randiztál. Mármint ... inkább menj ki. - most rajtam a sor, hogy elpiruljak, mert elárultam, hogy olvastam róla és rászántam az időmet, hogy rákeressek a cikkekre, amikben ő szerepel.
-  És, mit gondolsz.... - fut körbe arcán egy elégedett vigyor.
-  Hogy egy seggfej vagy. - hagyom ott a megilletődött srácot, aki köpni nyelni nem tud a válaszom hallatán.

   Szerintem nem erre számított. Nyilván arra készült, hogy majd én akkor a karjaiba omlok és ajnározni fogom, mint egy istent, de velem alaposan mellé fogott, ugyanis nem ez a fajta vagyok. Kimegyek a fiúkhoz, akik remekül el vannak. Liam és Niall a vízben áznak, Zayn koktélt szürcsölget és Louis pedig épp a akkor veszi le a nadrágját, mikor megérkezek.

-  Hazzát hol hagytad? - érdeklődik Liam.
-  Szerintem fő a levében. - vonok vállat és becopfozom a hajam, hogy ha bemegyek a vízbe ne lógjon a szemembe.
-  Miért? Mit mondtál neki?
-  Csak az igazat. Mármint gondolom nem sértődik meg, ha valaki lebunkózza?
-  Ugyan, kicsike...Miért sértődne meg az öreg Harry bácsi? - jelenik meg az emlegetett és szemérmetlenül közel hajol hozzám. - Lou, én azt hiszem megyek vissza hotelbe. Itt az ideje, hogy hazacuccoljak a saját kecómba.
-  De még csak most jöttél. - szomorodik el Niall.
-  Sajnálom haver. Szólít a kötelesség. Nem lehetek akkora seggfej, hogy hagyom az unokahúgomat egy idegennel. - szavait egyenesen nekem intézi és tudom, hogy nyilván rosszul esett neki, amit mondtam benn.
-  Harry, maradj. Ismerkedjünk... - javaslom elpirulva.
-  Most bezzeg ismerkednél. - förmed rám, amitől összerezzenek.
-  Sajnálom, hogy azt mondtam. Maradj kérlek.
-  Egy puszi és maradok. - vált azonnal hangnemet.

   Mit veszíthetek? Vállat vonok és odasétálok hozzá. A többiek csak néznek minket és elég furán bámulnak. Ettől én is félni kezdek, mert ki tudja mi járhat a birka fejében. Lábujjhegyre állok és közelebb hajolok az arcához. Gyorsan mozog, észre se veszem, hogy mi történik, csak akkor mikor a medence alja felé süllyedünk. Megijedek és kapálózok, de ekkor karokat érzek a derekam körül és akaratom ellenére is kinyitom a szemem. Harry mosolyog rám és egyre közelebb jön. Még inkább pánikolok és lépnék egyet hátra, de a fürtös erős karjai nem engednek. Még közelebb von és egyszerűen megcsókol. Leblokkolok és nem viszonozom csókját. Elszakad tőlem és furán méreget. Kiszakadok fogásából és felállok, majd kievickélek a vízből.

-  Azt hiszem jobb, ha hazamész. - nézek rá lenézően, majd Louis-hoz sétálok és elveszem a törölközőt, amit felém nyújt. - Ha csak bajt csinálsz fölösleges vagy.

  Szavaim ostorcsapásként érik, de csak bólint. Bemegy a háza és felöltözik. Lehajtott fejjel vonul el mellettem mikor felöltözött és kezet fog a haverjaival. Nagyon haragszom rá és egyáltalán nem értem mire volt ez jó, de mindenképpen összezavart...

------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Ez lett volna a rész és elnézéseteket kérem a kicsike késésért, de csak mostanra tudtam befejezni.
Legyetek jók és igyekszem a folytatással.
Puszi :*:*

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Közérdekű közlemény!!

Kedves muffinocskáim! A blogot, minden történetével együtt, szép lassan át fogom pakolászni Wattpadra, mivel az a platform sokkal inkább fekszik nekem, több különféle írásomat tudom publikálni, és szabadabban tehetem ezt, már amennyire én aktív vagyok. Több fanfomban is elkezdtem munkálkodni, többek között Trónok Harca és K-pop, amihez konkrét hozzájárulásom még egy-egy novellában merül ki, de már azokat is olvashatjátok Wattpadon. Ha van még olyan, akit érdekelnek az írásaim, és szívesen elolvasná, azt tárt karokkal várom. Balogh Boglárka Igen, jól látjátok, a saját nevem használom, kinőttem már az álnevekből, más cukiságokból.  Mindenkinek kívánok szép nyarat, és remélem viszont láthatjuk egymást Wattpadon.  Millió puszi!

Első rész

Kedves, drágáim! Meghoztam az első részt, vagy tekintsétek bevezetésnek az egész történetbe. Nem az a lényeg. Előre bocsájtom, hogy nem sok vérontás és tömeggyilkosság van benne, inkább csak a történések szép lassú csordogálása. Remélem azért tetszeni fog nektek, mert én nagyon megszerettem. Millió ölelés! C. 1 st   Mikor felébredtem, tudtam, hogy bajban vagyok. A helység, ahol magamhoz tértem sötét volt és borzalmas szagot árasztott. Minden testrészem fájt, kezeim pedig valami hideghez voltak erősítve. Bal szememet nem tudtam kinyitni, számban pedig a vér már oly jól ismert, rezes ízét éreztem. Sikoltani akartam, de már megtanultam elég korán, hogy az semmi jóhoz nem vezet.    Egészen kicsi voltam, mikor arra ébredtem, hogy a házunk alagsorában egy férfi sikoltott, mint egy kislány. Anya azt mondta, hogy apa megint hazahozta a munkáját, de nem értettem. Akkor még azt hittem, hogy fogorvos és azért van olyan hangzavar odalenn, mert félnek a dokitó...

Hetedik

Aloha, manókák! Meghoztam a novella utolsó részét, amit remélem mind kicsattanó örömmel fogadtok, ugyanis ez a cseresznye a sundae tetején, ugyanis kis cuki lett, bár ez szerintem már senkit nem lep meg. Az új blogomra tessenek bekukkantani, ugyanis fenn van az első rész, a linket pedig az oldalsávban megtaláljátok. Persze, semmi nem kötelező, de ezen a blogon most egy rövid ideig nem lesznek friss részek, legalábbis míg ki nem találom, hogy mit kezdjek az éppen a fejemben lévő ötletekkel. Akármilyen meglepő, van belőle egy pár. A mihamarabbi viszont látásig! Millió puszi! C. 07.   Majdnem egy fél év telt el, hogy utoljára beszéltem Louis-szal. Amikor a szerződésem felbontottam megkért, hogy ne menjek el, de akkor ez tűnt a helyes megoldásnak. Azóta felvettek könyvelőnek egy kisebb vállalathoz Londonban, így beköltöztem a fővárosba. A lakás egyelőre csak dobozokból és zsákokból áll, a bútorokon még rajta a szállításkor ráaggatott csomagolás, legalább is a legtöbb...